42. Bruce Lee - másképp

Címkék: alapok

2011.11.06. 10:19

 Bruce Lee neve mára egyet jelent a küzdőművészetekkel. Életéről, haláláról és filmjeiről számtalan helyen olvashattatok már. Ma arról a forradalomról szeretnék írni nektek, amit a "Kis Sárkány" elindított, és alapjában szabta át a harcművészetek és küzdősportok világát. Filmjeit, bemutatóit csak eszköznek tekintette. A tökéletességre törekedett mindenben, ez hajtotta előre.
13 évesen lett Yip Man nagymester tanítványa, aki bevezette őt a Wing Chun Kung Fu rejtelmeibe. Harcművészeti tanulmányai során is folytatta az utcai verekedéseket, a bandázást. Yip mester két másik – rangidős – tanítványával, Wong Shun-leunggal és William Cheunggal gyakran vettek részt titokban rendezett verekedőversenyeken. A középiskolai évei alatt nem csak az utcai verekedésekben kamatoztatta újonnan tanult harcművészeti technikáit, de egyszer egy ökölvívó-mérkőzést is megnyert, mely során több helyi iskola versenyzői mérkőztek meg egymással. Akit legyőzött, a King George V. College három éve veretlen bajnoka volt. Az angol stílusú ökölvívás mellett más harcművészetekbe is belekóstolt,  megismerkedett a japán Judó és a Thai Box művészetével is.  Leet azonban nem csak a verekedés érdekelte, mindenféle mozgásformát kedvelt, 18 évesen például megnyerte a hongkongi csacsacsa táncbajnokságot. 
1959-ben Lee állandó verekedéseinek komoly következménye lett. A Wing Chun iskola és egy rivális iskola tanulói kihíváson vettek részt, ami gyakori jelenség volt Hongkongban, háztetőkön rendezték őket. A kihívás során Bruce úgy elverte az egyik ellenfelét, hogy annak szülei feljelentették Lee-t a rendőrségen. A szülők úgy döntöttek, hogy a fiúnak Amerikába kell utaznia, mert csak így tudják eltávolítani az utcai bajkeveréstől. 1959 áprilisában Bruce Lee száz dollárral a zsebében hajóra szállt San Francisco felé...

Amerikában nappal iskolába járt, éjjel étteremben dolgozott, szabadidejében pedig elkezdett harcművészetet oktatni, először csak néhány érdeklődőnek. Akkoriban a keleti harcművészetek szinte ismeretlenek voltak Amerikában, a legnépszerűbb japán karatén és a Judón kívül nem igen ismertek mást, a kínai Kung Fu pedig újdonságnak számított. A csoportnak Lee a Wing Chun Kung Fu módosított változatát oktatta Jung Fan Gung Fu néven, és bárkit tanított aki jelentkezett, nemtől és nemzetiségtől függetlenül. 
Sorsa Kaliforniáig vitte, ahol azonban komoly konkurenciába ütközött a Harcművészeti iskolák terén. Lee új tanítványok mellett új ellenségeket is szerzett Kaliforniában. Seattle-lel ellentétben itt már számos harcművészeti iskola létezett, a közeli San Franciscónak jelentős méretű kínai negyede volt, és a többi kungfuoktatónak nem tetszett, hogy Lee válogatás nélkül bárkinek átadta tudását, míg a hagyományok szerint nem kínai származásúaknak tilos volt harcművészetet oktatni. Az egyik mester kihívta párbajra, a feltétele az volt, ha Lee veszít, abba kell hagynia a "nem kínaiak" oktatását. Lee a mester legnagyobb meglepetésére elfogadta a kihívást, és le is győzte ellenfelét. A győzelem ellenére Lee csalódott volt: elégedetlen volt saját teljesítményével, úgy vélte, túl hosszú ideig tartott legyőzni az ellenfelet. Ekkor ébredt fel benne a gondolat, hogy a jelenlegi tudása talán nem elegendő, és tovább kell fejlesztenie a harcművészetét.

Jeet Kune Do, a stílus nélküli rendszer

Lee a másik mesterrel való küzdelem után elkezdte újragondolni harcművészetét. A Wing Chun-alapokra építkezve olyan harcművészetet akart létrehozni, ami egyszerű, de egyszerűségében is legeredményesebb az ellenfél legyőzésében. Lee a hagyományos kínai harcművészetek tanulmányozása során azt a következtetést vonta le, hogy egyes stílusok „túldíszítettek”, vagyis felesleges mozdulatokkal vannak tele, amelyek látványosak és elegánsak ugyan, de inkább tűnnek táncolásnak vagy akrobatikának, mint effektív harcmozdulatnak, és valódi harcban inkább állnak a harcos útjába, mintsem valóban segítenék. Lee szerint a szorosan lefektetett szabályokhoz való gondolkodás nélküli igazodás nem felszabadítja a harcost, hanem limitálja a képességeit: „A technikát kifejezzük, nem csináljuk. Mikor megtámadnak, nem az 1. számú technika (vagy esetleg 2. számú technika, 2. állás, 4. mozdulat?) az, amit alkalmazni fogsz, hanem a támadás pillanatában egyszerűen bemozdulsz, mint a hang és visszhang, mindenféle mérlegelés nélkül.”
Persze ennek felismerésében nagy szerepet játszott, hogy Lee saját bőrén tapasztalta, meg, hogy ami működik egy hasonló testfelépítésű kínai harcossal szemben, az nem feltétlenül alkalmazható nagyobb darab nyugati emberek ellen. Ezenkívül míg Hong Kongban senki sem kérdőjelezte meg mestere tanításait, az amcsik mindenre válaszokat kerestek. Ezt miért, azt miért? És Bruce nem volt buta ember, mindenre válaszolt, vagy ha nem találta rá a megfelelő választ akkor addig kutatta, amíg meg nem lelte.

Lee mindenféle harcművészeti könyvet gyűjtött, tanulmányozta a karatét, a cselgáncsot, a japán Ju Jitsut, a Thai Boxot, az ökölvívást, a vívást és a hagyományos birkózást is. Számos jegyzetet készített az olvasmányai alapján, de nem mindent épített be a stílusba, amit később Jeet Kune Do-nak, a „feltartóztató ököl útjának” nevezett el. Lee eredetileg nem akart elnevezést adni, hiszen nem egy stílus létrehozására törekedett, mégis valamiképpen hivatkoznia kellett a művészetére, így nem maradt más választása. Az elnevezés végül 1967-ben jött létre. Ő maga nem hitt „a” stílusban, mivel az korlátozásokat jelentett, míg Lee egyszerűen csak egy effektív módszert akart kifejleszteni, amivel a leghatékonyabb módon lehet győzni. Lee a saját módszerét inkább tekintette filozófiának, rendszernek, mint stílusnak.
A Jeet Kune Do egy folyamatosan változó rendszer.
Bruce Lee korai tragikus halála sajnos megakadályozta, hogy kifejthesse mindazt amit elkezdett. Filmjeivel azonban elindította a lavinát, ami azóta is hatással van a küzdőművészetek egészére.

Halála után tanítványai, követői megpróbálták Bruce Lee gondolatait továbbvinni, és egy versenyalapú, modern küzdősportot hoztak létre, mely a Kick Box nevet kapta. Ez volt tehát a kezdet, mely komoly hatással volt a mai népszerű versenyrendszerek (K1, MMA) kialakulására is, de ez már egy másik írás témája :)


-------------------------------------------------------------------

Bruce Lee erőnléti edzése

A technika önmagában semmire sem jó, ha nem támasztják alá erővel és rugalmassággal.

A harcművészetnek ritkán vesszük hasznát, de a jó kondícióra az élet minden napján szükség van.

Van olyan, aki a világ összes harcművészetét ismeri, de ha nem elég erős nem állja meg a helyét a valódi harcban


Lee szinte az összes akkor ismert edzésmódszert kipróbálta. Azon a véleményen volt, hogy a fizikai edzésnek legalább akkora szerepe van a harcművészetben, mint a technikai edzésnek. Sok későbbi testépítő bajnok nyilatkozott úgy, hogy nagy hatással volt rájuk Lee izomzata. Még Arnie is elismerően nyilatkozott róla! 
Lee nem hagyományos értelemben vett testépítő volt, mert nem az izmok mennyisége, hanem MINŐSÉGE, illetve a testfelépítés FUNKCIONALITÁSA foglalkoztatta.
Könyveket és testépítő magazinokat olvasott a témában, és kipróbált minden leírt módszert, hogy lássa, az ő céljainak megfelelnek-e. 

Valaki egyszer azt mondta, olyan volt Leet megérinteni, mintha az ember faragot mahagónihoz ért volna. Lee mindig csúcskondícióban tartotta magát.
Lee testrészei közül hasizma volt a leglátványosabb, kőkemény, mélyen definiált. Bruce Lee úgy gondolta, a hasizom az egyik legfontosabb izomcsoport egy harcművész számára. Egyrészt minden mozdulat megköveteli a hasizom működését valamilyen szinten, másrészt ez az izomcsoport védi a bordákat és a hasűri szerveket.
Lee megszállottan kereste az újabb és hatékonyabb módszereket, hogy testét még hatékonyabb működésre bírja, képességeinek határát egyre magasabbra tolja. Úgy gondolta, korának harcművészei közül sokan nem rendelkeztek megfelelő fizikummal a képességeik kibontakoztatásához.
Könyvében a „Tao Of Jeet Kune Do”-ban olvashatjuk: A tréning a legelhanyagoltabb része a sportnak.
Mito Uyehara a Black Belt magazin tulajdonosa szerint Lee többször említette: ha nincs kellően fejlett hasizmod, nem sok esélyed van a komoly küzdelemben. Lee felesége Linda Lee Cadwell mondta: férje a hasizom fejlesztésének fanatikusa volt. Állandóan edzette hasát, felüléseket, lábemeléseket, hasprést és egyéb gyakorlatokat végzett.
Bruce Lee korai tréning jegyzetei szerint napi hasizom tréningje az alábbi gyakorlatokat tartalmazta:
 
  • Törzsforgatás: 4 x 90
  • Felülés törzsforgatással: 4 x 20
  • Lábemelés: 4 x 20
  • Döntött törzsű forgatás: 4 x 50
  • Lábnyújtás: 4 x 50
     
Lee később tovább fejlesztette hasizom tréningjét. Növelte az ismétlésszámokat, illetve újabb gyakorlatok jelentek meg programjában. Az egyik ilyen új gyakorlat az úgynevezett „Zászló” gyakorlat volt. Lee fölfeküdt egy padra, feje mellett megkapaszkodott mindkét kezével. Ezután térdeit nyújtva tartva megemelte testét, csak a vállain illetve lapockáin támaszkodva törzsét és lábait a pad fölött vízszintesen tartotta. Ebből a pozícióból kiindulva hajtotta végre a lábemeléseket – emlékszik vissza Bolo Yeung, Lee színésztársa az „Enter the Dragon” című filmben.
Természetesen Lee bordázott hasizma nem csak hasizomtréningjének köszönhető. Edzésprogramjában helyet kapott több aerob gyakorlat is. Elsősorban futás, ugráló kötelezés és szobakerékpározás szerepelt napi tréningjében, 2,5–-6 mérföldet futott alkalmanként.
Bob Wall (Sárkány közbelép) szerint Lee többnyire 5 mérföldet futott alkalmanként, azonban különböző módon nehezítette a tréningjét, hátrafelé futásokkal, sprintekkel tűzdelte tele.
A futást olykor szobakerékpározással helyettesítette, többnyire 45 percet kerékpározott alkalmanként. Uyehara elmondása szerint sokszor viselt kerékpározás közben szauna övet a zsírégetés fokozása érdekében (Persze a mai állás szerint néhány módszer már feleslegesnek hat, de akkor itt tartott a tudomány. Lehet, hogy 30 év múlva túlhaladottak lesznek a mai edzésmódszerek...)
Lee fittségének harmadik eleme a megfelelő táplálkozása. Felesége elbeszélése szerint Lee nem sokkal az Egyesült Államokba költözése után kezdett érdeklődést mutatni az egészséges táplálkozás iránt. Lee többnyire kevés sovány húst evett, nagymennyiségű gyümölcscsel és zöldséggel. Ezen kívül naponta többször fogyasztott magas proteintartalmú italt és sajátkészítésű turmixot zöldségből és gyümölcsből. Ezen kívül rendszeresen fogyasztott vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmazó étrend kiegészítőket is.
(Sifu Bevan Be)

Lee kedvelt edzésmódszere volt az izometrikus edzés, melynek lényege, hogy erőkifejtéskor az izom eredési és tapadási pontjai nem közelednek egymáshoz. Más szóval olyan mintha egy fix tárgyat próbálnánk elmozdítani. Látszólag nincs munkavégzés, de belül az izmok dolgoznak, ilyenkor beszélünk izometrikus összehúzódásról. Izometrikus erőkifejtéskor az izmokból a kreatin 8-10 másodpercen belül kiürül, vagyis ez a folyamat edzetteknél is 10-12 másodpercig tartható fent maximum! (Bár jól fejleszti a rövidtávú vagy robbanékony erőt, de önmagában mégis kevés az erő növelésére!)

Lee a kardióvaszkuláris (tüdő) állóképesség mellet (pl. futás, biciklizés, ugrókötelezés, stb.) az erő- vagy izom állóképességet is fejlesztette. Ehhez az egyik legjobb eszköz a nehéz zsák. 
A homokzsákon fejleszthető az ütőerő, gyorsaság, időzítés, lábmunka illetve az erő- vagy izom állóképesség, vagyis, hogy időegység alatt mennyi munkát tudunk végezni. Egyetlen hátránya, hogy nem üt vissza!

Bruce Lee speciális zsákedzése:

  1. Árnyékbox           3 perc
  2. Árnyékbox           2 perc
  3. Árnyékbox           2 perc
  4. Ugrókötelezés      5 perc
  5. Nagy zsák            3 perc
  6. Nagyzsák             3 perc
  7. Kiszsák                3 perc
  8. Árnyékbox            3 perc
     

------------------------------------------------------

Sokszor felmerülő kérdés, hogy vajon Bruce Lee megállná-e a helyét a mai harcosok között is. Meggyőződésem, hogy igen! Egyedülálló gyorsasága, fantasztikus erőnléte és technikai tudása ma is figyelmet érdemelne! Azonban azt le kell szögezni, hogy minden embert csakis a maga korában lehet értékelni és összehasonlítani. Puskás Öcsit sem Messi-hez kell mérni. Ha ezek a fantasztikus emberek a mai korban élnének, akkor itt alkotnának maradandót. És Bruce Lee komoly örökséget hagyott ránk...


 

 

 

 

 

Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Darky_

7 komment

Ajánlott bejegyzések:

A bejegyzés trackback címe:

https://calisthenics.blog.hu/api/trackback/id/tr83357732

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

magyar-magyar szótár 2011.11.07. 06:15:21

kedvenc filmes verekedésem Wim Wendersnél látható, annyira életszerű, hogy nem is kommercializálható, a fickó odalép és leveri a másikat, mint vak a poharat. A Pijedónyét utánozó verekdéseknek mindig ez lett a vége, nagyelánnal nekifogtak, de senki nem állt föl, akit egyszer kupán csaptak a székkel vagy egy Piedónés bemosás és egy életre mapettsó mafi-állat kapott az ürge, úgy legózták össze neki szilánkokból vasakkal.
Válasz erre 

Isildur · http://convict.blog.hu 2011.11.08. 22:36:28

Igazi fanatikus volt ez az ember, vagy talán több is annál... :)
Válasz erre 

Darky_ · http://powerteam.blog.hu/ 2011.11.08. 22:56:52

@Isildur: Érdekes, mert engem a filmjei sosem izgattak fel, de a munkássága már régen is foglalkoztatott. Azt hiszem valami olyasmit ismert fel, ami jóval megelőzte a korát. És máig az egyetlen ember, aki (mindenféle harcművészeti mesternek) megmondta, hogy hova fog ütni és hogyan, mégsem tudták kivédeni, annyira gyors volt...
És hát igen, talán a fanatizmus nem is a legmegfelelőbb szó :)
Válasz erre 

Isildur · http://convict.blog.hu 2011.11.09. 16:24:41

@Darky_: Amikor még karatézni jártam, volt egy mesterünk, aki azt mondta, hogy ha egy egyenes ütés (pl a chudan tsuki)igazán jó, tehát nagyon gyors, akkor nincs az a technika, amivel ki lehet védeni. Bruce Lee pedig úgymond több volt, mint gyors :)
Válasz erre 

SmD 2011.11.11. 22:32:09

Az biztos, hogy Bruce hatása közvetve és közvetlenül a küzdősportokra szinte felmérhetetlen. Rengeteget tett a keleti küzdősportok népszerűsitéséért, nélküle valőszinüleg ma nem űznék ennyien őket. Legendává lett és szerintem ebben munkássága mellett szerepe van korai halálának is (James Dean effektus) és pontosan ezért nehéz megmondani, hogy milyen szintet képviselhetett ő valójában reális küzdelemben. Nyilván a megmaradt videóarchivumok alapján egyértelműen levonhatjuk a következtetést, hogy nem csak a filmvásznon tudott bunyózni, sőt nem is akármilyen bunyós volt, ám hogy legyőzhetetlen lett volna vagy kora egyik legjobbja azt erősen kétlem.
Minden korok legjobb "pusztakezes" (nem fegyveres) harcosai a ringekben, oktagonokban, ketrecekben, tatamikon és birkozószőnyegeken találhatóak.
Válasz erre 

Darky_ · http://powerteam.blog.hu/ 2011.11.14. 08:14:20

@SmD: Igazad van, a legenda sokat hozzátett az alakjához. Azonban azt sem szabad elfelejteni, hogy akkoriban Bruce Lee bármilyen kihívást elfogadott, hivatalosan mégsem tudunk olyanról, amikor veszített volna (Persze ettől még nem volt legyőzhetetlen, ez már csak a relatív alacsony testsúlya miatt is kérdéses ugye). Illetve az is sokatmondó, hogy elismert mesterek (Dan Inosanto, Bill Wallace, Chuck Noris, Bolo Yeung, stb.) is csak szuperlatívuszokban beszéltek róla, és nem csak a képességei, hanem főleg kiemelkedő tudása miatt. Korai halála miatt pályafutása félbeszakadt. Felesége által kiadott könyvében már körvonalazódott a "kevert harcművészetek" gondolata, de ezt majd leírom a jövő heti bejegyzésben.)
Minden korok legjobb harcosai kategória szerintem nem létezik.
Valószínűleg ahogy a világ fejlődik, egyre jobbak lesznek az emberek. Így van ez az összes sportban a futástól a vívásig. Ennek nyilván sok összetevője van (Tudományos edzésmódszerek fejlődése, technikai feltételek, evolúciós fejlődés, doppingszerek fejlődése, internet).
Ezért is mondam, hogy minden sportolót illetve harcművészetet kizárólag a saját korában érdemes csak vizsgálni.
Példának nézd meg itt hogy a korabeli legyőzhetetlen bajnokok vajon meddig húznák ma a ringben a mai harcosok között. És biztosan tanulságos lenne ez az összehasonlítás 2111-ben is...
1934: www.youtube.com/watch?v=OZaNtm-5mCo&feature=related
2008:www.youtube.com/watch?v=wlh-m_R3nDM&feature=related
Válasz erre 

Tamura 2012.09.08. 13:11:04

Bruce Lee, hihetetlen, fizikuma és reflexei mellett még abban volt nagy, hogy megelőzte a korát. Egyedi edzésmódszereket, edzéseszközöket alakított ki, tanítványait egyéniségüknek megfelelően oktatta. A harcművészetek legnagyobb megújítója volt. Felismerte, hogy a nyugati harcművészetek, küzdősportok semmivel sem rosszabbak, mint a keletiek. Elvetette a hagyományos "kataszerű" - a keleti harcművészetekre jellemző - oktatási módszert. Nézete szerint ez olyan, mintha az embereket a szárazföldön akarnánk úszni tanítani. Talán senki sem elemezte ki a küzdelem elemeit annyira, mint ő. Ő tekinthető tulajdonképpen az MMA (a kevert harcművészet ősatyjának). Bármilyen elemet,technikát belevett a rendszerébe, amiről megbizonyosodott, hogy használható. Lépéseket vett át a vívásból, a táncokból (mielőtt Amerikába utazott volna megnyert egy cha-cha-csa bajnokságot, tanulmányozta Ali lábmunkáját is - érdemes megfigyelni, hogy a "sárkány útja" című filmben egy-az egyben átvette Az Alinál látható körbetáncolást.
<iframe width="420" height="315" src="http://www.youtube.com/embed/8qC1nmVjtpo" frameborder="0" allowfullscreen></iframe>

A harcművészek, -művészetek egyik legnagyobb inspirálójának tekinthető, akinek a hatása ma is érezhető... A küzdősportoloknak, illetve a komolyabban harci művészetekkel foglalkoznak érdemes a támadások felosztásáról szóló elmélkedését, ill. a halála után megjelent könyvét a Tao of Jeet Kune Do-t tanulmányozgatni
Válasz erre 
süti beállítások módosítása