"Az MMA térhódítása alapvetően változtatta meg a küzdőművészeteket. Lassan, de biztosan kezd visszaszivárogni az a nézet, hogy a küzdelmet teljes egészében, totálban kell nézni. Ennek jelei sok stílus edzésein beköszönnek, ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy klubban megfér egymás mellett az ütés-rúgás/dobás/földharc gyakorlása is. Régen, amikor a küzdelmet még nem sportszempontok szerint gyakorolták, ez teljesen természetes volt. A stílusok elemzésénél sokan elfelejtik, hogy a harcosok több ezer éven keresztül egyáltalán nem fektettek nagy hangsúlyt a pusztakezes harcra, hiszen teljesen természetes volt, hogy a konfliktusokat fegyverrel intézik el a felek. A pusztakezes harcmodort azokban az esetekben alkalmazták csak, ha a harcos túl közel volt a másikhoz, vagy ha véletlenül elvesztette a fegyverét. Aztán a fegyverek betiltásával és a jogrendszer megszilárdulásával a küzdőművészetek jelentősen átalakultak, eredeti funkciójuk megváltozott. A sportversenyek megjelenésével azonban a küzdők a harc egy-egy szeletére specializálódtak. Így alakult ki az, hogy egyes stílusok az állóharcra (pl. Karate, Kick Box), mások a dulakodásra (Judo, Birkózás), míg egy másik csoport a földharcra specializálódott (Brazil Jitsu, Sambo). Természetesen átfedések mindig is voltak és lesznek, azonban talán még sosem volt a modernkori történelemben ennyire hangsúlyos az átjárás fontossága. 
Minden kornak megvannak a jellemző technikái, így van ez manapság is. Kéztechnikák terén például ma az ökölvívás a jolly joker, így minden stílus amely a hatékonyságot tartja a fókuszban ökölvívó, vagy ahhoz nagyon hasonló kéztechnikákat használ (függetlenül attól, hogy a rendszer vizsgaanyaga tartalmazza-e azt).
Az MMA egyik legnagyobb hatása tehát, hogy rávilágított a PUSZTAKEZES küzdelem teljeskörűségére. Vagyis egyre több küzdőművészeti stílus gyakorlója ébredt rá arra, hogy a küzdelem nem mindig ér véget csupán az állóharcnál, de viszont nem is a földön kezdődik. Így ma egy harcosnak a küzdelem összes fázisát ismernie kell, ha fel akar készülni egy valódi küzdelemre. Hogy sportszerűen ez meddig mehet el, azt láthatjuk ma a ketrecben.
"Az MMA napjaink egyik legeladhatóbb küzdősport rendszere, mely 1992 óta folyamatosan, évről-évre fejlődik mind látványilag, mind technikailag. A kevert harcművészetek világa Amerika, Brazília (ahonnan Vale Tudo, avagy "mindent lehet" néven indult) és Japán után szépen lassan meghódítja Európát is. Az úgynevezett kiskesztyűs bunyók három szegmensből állnak össze, az állóharc, a földre vitel és a földharc csodálatos keveréke. A megfelelő MMA harcos minden szegmensben jól kell hogy szerepeljen, ugyanis pontozás szempontjából bármelyik szegmens erőltetésével meg lehet nyerni egy mérkőzést. A pontozási rendszer az ökölvívásból átvett, remekül alkalmazható menetenkénti összképi pontozás, mely a 10-9-es rendszert használja. Az állóharc elsajátítására leggyakrabban az ökölvívó és a thai boksz alapok alkalmazhatóak, de egy jó kick bokszos vagy karatés is megállja a helyét megfelelő keresztbe edzésekkel. A földre vitelek elsajátításához a birkózó vagy a judo technikák váltak be, ezek mellett egyre nagyobb teret kap a Sambo. A földharc technikák csiszolására a legelterjedtebb és jelenleg legeredményesebb sportág a Brazil Jitsu, de alkalmazhatóak a tradicionális Jiu Jitsu, a Judo és a Sambo technikái is. Egy élvonalbeli MMA harcos ma még országos szinten sem érhet a csúcsra, ha valamelyik szegmensben nincsen tapasztalata. A megmérettetések két ágra bonthatóak, az amatőr és a profi ágra. Mindkét ág szabályai országonként és szervezetenként is eltérhetnek egymástól. A profi ágak csúcsa az amerikai UFC, az Ultimate Fighting Championship szervezete..."
Miért jó az MMA?
"Itt egy rövid kitérőt kell tennünk a csodatechnikák irányába. Aki komolyabban foglalkozott/foglalkozik tradícionális harcművészetekkel, az belebotlott már olyan technikákba, amelyeket nem lehet élő, védekező ellenfélen teljes erőből gyakorolni, mert túl halálosak (ld. még a kifejezést: "too deadly to spar"). Ezekről a technikákról feltételezzük, hogy működnek.
Az MMA ezzel szemben egy full-kontakt sportág, amelynek technikáiról nem feltételezzük, elhisszük, elképzeljük, hanem tudjuk, hogy működnek mert full-kontakt harci szituációkban lettek tesztelve - sokszor. (Ne feledjük, a védőfelszerelés minimális, akin volt már MMA kesztyű, az tudja: ez a kezet védi, nem az ellenfelet.) Az MMA technikai repertoárja tehát szigorú tesztelésen megy át, és a technikák gyakorlása full-kontakt harci környezetben - is - zajlik. A versenyzés pedig igencsak stresszes környezetet teremt, tehát a stressztűrést is jócskán növeli. (A versenystressz természetesen nem ugyanolyan, mint a "vegykoktél" éles körülmények közt. Szerk.) Aki ilyen körülmének között képes jó időzítési, pozicionálási stb. döntéseket hozni, az komoly előnyre tehet szert.Egy másik szempont a fizikai képességek (erő és kondíció, röviden S&C) szintje. Az MMA nagyon magas szintű S&C-t követel az embertől: a folyamatos full-kontakt harc hihetetlenül fárasztó, a menetek hosszúak, az erő igen nagy szerepet játszik, tehát a harcosnak kirobbanó formában kell lennie.
Mit kapunk tehát: egy minden puszta kezes távon jól funckionáló, messze átlagon felüli fizikai formában lévő, jó stressztűrő képességgel rendelkező embert.
Azt hiszem, hogy nem kell hosszan magyarázni, hogyan kapcsolódik ez az önvédelem fizikai részéhez."
--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Az MMA gyenge pontjai NEM sport szempontok alapján
- Ahhoz, hogy valaki a küzdelem összes szegmensében megfeleljen más felkészült ellenfelek ellen, rengeteget kell edzeni. Mind technikailag, mind erőnlétileg magas szintre kell eljutni, ami hatalmas energia- és időbefektetéssel jár. Önvédelmi- rendvédelmi képzéseknél sokszor erre nincs lehetőség.
- Az MMA rendkívüli erőnlétet és fizikai képességeket igényel, amivel sokan nem rendelkeznek (ez fakadhat korbéli-, képességbeli-, vagy egészségügyi hátrányokból). Női önvédelemnél például a hangsúly teljesen máshova kerül.
- Az MMA szerű küzdelem erős fizikai felépítést igényel. Alacsonyabb súllyal vagy gyengébb testfelépítéssel egészen átrendeződhet a használható technikák köre.
- Az MMA sport és mint ilyen, szabályok közé szorított. Az utca nem.
- Az MMA pusztakezes műfaj, így nem ad válaszokat például a több támadó vagy a fegyverek elleni védekezés problémakörére
- Az MMA nem tanít fegyverekkel való védekezést, nem tanít stresszkezelést és nem foglalkozik a harc elkerülésének lehetőségeivel. Ezek nem róhatóak fel hibaként az MMA számára, mert a sportszerű küzdelem ezeket nem igényli, az utca azonban igen.
Ha tehát küzdőművészeti jártasságunkat "élesben" szeretnénk alkalmazni, a küzdelem minden szegmensére fel kell készülnünk. Az önvédelmi gyakorlásnál az MMA-ra való felkészülés rendkívül hatékony lehet, amennyiben nem kizárólag erre építünk. Ahogy már régebben is írtam: a küzdősportos alap a legideálisabb a reális önvédelmi képzéshez. Azonban nem helyettesítheti azt, és nem is minden esetben releváns.
Csatlakozz a calisthenics blog Facebook csoportjához és további infókhoz juthatsz.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
juice12 2012.03.19. 13:25:05
